Kinek szól a bizonyságtétel?

Bizonyságtétel

A bennünket körülvevő teljes világegyetem, és azon belül, a Földünk is remekül működik. Csak mi magunk tévelyedünk el néha és hisszük azt, hogy valami nincs rendben. Ha az emberiség csak néhány 100 évre eltűnne a bolygóról, az teljesen meggyógyítaná önmagát és nyoma sem maradna az ittlétünknek. Ez egy olyan bizonyságtétel, ami megmutatja számunkra, hogy a problémákat mi magunk teremtjük meg. Az ember önmaga választotta a saját útját. Bárhol elfordulhatott volna, leül, amikor fel kellett állni, jobbra megy, amikor balra irányították vagy éppen fordítva. Akkor mégis kinek kell a bizonyságtétel?

Hajlamosak vagyunk arra, hogy egy felsőbb erőt hibáztassunk a problémainkért vagy éppen örömünket ennek tulajdonítsuk. Mindig kint keressük a magyarázatot, amikor az voltaképpen bennünk van meg, csak mélyre nyomtuk már eddig is. A bizonyságtétel igazából nekünk szól és nem Istennek. Ha a természetben fedezzük fel a csodát, az nem a mindenség érdeme, hanem a mienk. A környezet körülvesz és átjár bennünket, csakis rajtunk múlik, hogy észrevesszük azt vagy elhaladunk mellette lehajtott fejjel.

Sajnos sokan vannak, akik nem hajlandók közös nevezőre jutni a tudomány és vallás kérdéskörben. A 2 fogalmat szöges ellentétbe állítják egymással és csak az egyikhez ragaszkodnak. Bár a hívő emberek is használják a tudomány vívmányait, olykor mégis a gonosz eszközének tartják azokat. Vannak olyan irányzatok, amelyek megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy bebizonyítsák a tudomány és vallás közös erővel megmenthetik a világot. Az egyiket a másikba integrálni akarják.

De kérdés az, hogy lehetséges-e ez egy olyan közegben, ahol még a különféle hit irányzatok is harcolnak egymással. Kicsit abszurdum, hogy emberek gyűlölik egymást azért, mert másféle módon akarják tisztelni ugyanazt a központi hatalmat. Furcsa világban élünk és ahelyett, hogy közelednénk egymás felé, inkább távolodunk, ahogyan azt a tudomány és vallás is teszi oly gyakran. A kérdések és problémák egyre gyarapodnak és csak remélni tudjuk, hogy idővel egy stabil egyensúlyi állapot köszönt be, ha a fúzió nem is megy végbe.